Csöregefűz (évafűz)


Salix fragilis

Hajtásai törékenyek. Levele kopasz, alja felé legszélesebb. A vízparti füzes ligetek
fája, gyufagyártásra is alkalmas.

Csöregefűz


Forrás(ok):

Fehér fűz


Salix alba

A vízpartok, áradmányok, füzes ligetek közönséges fűzfája, ezüstös-selymes keskeny levelekkel.

Magas fává nőhet. Gyógynövény, ágainak kérge lázcsillapító és összehúzó hatású salicint és cserzőanyagot tartalmaz.

A rokon fűzfajokkal könnyen kereszteződik.

Fehér fűz virágzása


Forrás(ok):

Füles fűz


Salix aurita

Kisebb cserje, ráncos, kicsiny, visszás-tojásdad, félrehajló csúcsú levelekkel. Északkeleten és nyugaton, erdős, lápos helyeken.

Füles fűz virágzása


Forrás(ok):

Rekettye (hamvas) fűz


Salix cinerea

Magas, terebélyes cserje. Levelei felső harmadukban a legszélesebbek, fiatal hajtásai bársonyosan molyhosak. Erdei mocsaras, lápos helyeken, vízpartokon magas bozótot alkot.

Rekettye (hamvas) fűz virágzása


Forrás(ok):

Kecskefűz (rakottya)


Salix caprea
Porzós barkái virágzáskor sárgák, termős barkái szürkék, fakadáskor ezüstösek.

Levelei közepükön a legszélesebbek, fonákukon bársonyosan szürkén molyhosak. Hűvösebb erdőkben gyakori gyomfa.

Kecskefűz rakottya virágzása


Forrás(ok):

Jegenyenyár


Populus italica

A jegenyenyár vagy lombardiai nyár (a fekete nyár egyik közismert termesztett változata. A valódi lombardiai nyárat a 17. században nemesítették Lombardiában.




Forrás(ok):

Óriás nyár


Populus robusta (a P. nigra var. plantierensis és a P. angulata kereszteződése)

Nyúlánk, jegenyeszerű lombkoronával, csúcsáig sudaras törzzsel és szegletes nyári hajtásokkal. Újabban ültetik árterekre.



Forrás(ok):